Ragaszkodj a gyerekekhez
Tartalom
Írj véleményt elsőként!
Gordon Neufeld és Máté Gábor, A család ereje, ragaszkodj a gyermekedhez! Libri, Mivel nem vagyok pedagógus nekem sok minden új, ami számotokra evidens lehet a tanulmányaitok vagy a tapasztalataitok miatt. Mégis ragaszkodj a gyerekekhez lehet valami, ami nektek is hoz egy új szempontot. Az összefoglaló hosszú lesz, de úgy érzem megéri a fáradtságot elolvasni és átgondolni. Nekem nagyon inspiráló volt ezért nem éreztem feleslegesnek ilyen bő összefoglalót írni róla.
Nevelés és kötődés Neufeld és Máté szerzőpáros arra, hívja fel a figyelmet, hogy a nevelés nem elsősorban módszer kérdése, hanem egy mélyebb valóság: a kapcsolat minősége, a kötődés erőssége, ami meghatározza.
BabyChakra - India's No.1 Pregnancy \u0026 Parenting Platform Dr Rajalaxmi Walavalkar
Attól tanulunk, az van igazán hatással ránk, akihez érzelmileg is kötődünk. A kötődés a létezésünk középpontja. Csecsemőkorunktól észleljük, hogy egyedül nem tudunk működni ezért másokra szorulunk.
Hogyan beszéljünk a gyerekekkel a koronavírusról?
A gyermeknek szüksége van a felnőtt jelenlétére, aki fizikailag és lelkileg gondoskodik róla. A kötődés valósága teremti meg az alapot, hogy a gyermek modellként tekintsen a szüleire, nevelőire, törekedjen utánozni őket, igyekezzen hasonulni hozzájuk.
A kisgyermek természetes módon fogadja el az útmutatást, arról hogy mi jó és mi nem jó, mire kell törekedni és mit kell kerülni. A gyermek agya automatikusan ott keresi a válaszokat, akihez elsődlegesen kötődik. Szavak nélkül is megérzi a szülei elvárásait, apró jelekből is megsejti, hogy mit szeretnének tőle.
A gyermek spontán módón vágyik arra, hogy jó legyen a szülei szemében ugyanakkor félelemmel tölti el, ha kapcsolata esetleg megromlana velük. Az ember későbbi fejlődési szakaszaiból sem tűnik el a kötődési ösztön, ez az ami által folytonosan keressük ragaszkodj a gyerekekhez biztonságot, a tájékozódási pontot.
- Házimunka? Na de mikortól? Nézzük a gyerekeket…
- Egyedi paraziták
- Twitter Bizonyára kevés szülő van most, akinek a gondolatai ne a koronavírus körül forognának.
- Na de mikortól?
- Вирусе, попавшем в «ТРАНСТЕКСТ», но программа «Сквозь строй» отказалась его допустить, потому что имелось подозрение, что в это уже не .
- A CSALÁD EREJE – Ragaszkodj a gyermekeidhez! | Krisztamami blogja
- Dr. Máté Gábor; Dr. Gordon Neufeld: A család ereje | bookline
A kötődés formái A kötődésnek különböző formái és szintjei vannak. A legelső kötődési mód a fizikai közelség. A kisgyermeknek is ez az első tapasztalata: átölelik, simogatják, vagy egyszerűen csak ott vannak vele. A második fokozat a hasonlóvá válás.
Igyekszünk hasonlóvá válni azokhoz, akit szeretünk. Ez az utánzási törekvés a nyelvtanulás és kultúra átadásának alapvető motorja. Ennek egy erősebb formája az azonosulás pl. A harmadik szint a birtoklás: az én anyukám! Az én barátom! Ezzel kapcsolatos a lojalitás, a hűség és engedelmesség magatartásformái. A negyedik mód a jelentőség érzése alapján való kötődés: érzem, hogy fontos vagyok neki, számítok nála.
Igyekszem tetszeni neki, kedvében járni. Ötödik mód az érzelmek révén történik. Aki megéli az érzelmi közelséget az képes lesz később távolságot is elviselni. Az érzelmileg erősen kötődő gyermek képes lesz elviselni a szülőtől való távolságot is, mert emlékszik és az emlékezet által magában hordozza a szeretett személy képét. A hatodik forma a megismerés és ismerét válás, azaz a kölcsönös feltárulkozás által. Kötődés és hatalom A gyermek kötődése a szülő felé magában foglalja azt is, hogy függőségi viszonyban van és ez hatalmat is jelent.
A szülőnek spontán módon hatalma, tekintélye van a gyermeke felett. Meg kell mondjam, hogy számomra meglehetősen idegen volt a hatalom ilyen jellegű emlegetése a nevelés kapcsán.
Ugyanakkor az iskolai megfigyeléseim is mégis valahogy ezt erősítik meg. Az a pedagógus, aki csak kedves, szeretetteljes, jó akar lenni a diákjaival ott könnyen elszabadul a csapat, és anarchiába torkol az óra. Szükség van más tulajdonságokra is amik, tekintélyt is biztosítanak, mint a tudás, számonkérés, ragaszkodj a gyerekekhez világos jelzése, határozott következetes fellépés stb.
Érdekes, hogy nagyon hasonló megállapításokat ragaszkodj a gyerekekhez egy másik tudományág képviselője Csányi Vilmos Íme, az ember, A humánetológus szemével című könyvében. A valóságunk mégis gyakran más.
Mindnyájan tapasztaljuk, hogy változóban van társadalmunkban a gyermekek magatartása, egyre több kihívást jelent a nevelés a fejlett világ országaiban, jóllehet talán soha ennyi kutatás, pedagógiai módszer, technikai eszköz nem állt rendelkezésünkre, mint éppen ma. Szülők és pedagógusok gyakran egyre tehetetlenebbül állnak a gyerekek viselkedésével szemben és sok-sok tanácsadás ellenére egyre bizonytalanabbak abban, hogy miképp is kellene nevelni.
Egyre gyakrabban szembesülünk olyan magatartásokkal, amikor gyermekek radikálisan szembefordulnak szüleikkel, tanáraikkal. Hol a baj? Mit nem tudunk jól? Milyen trükk kellene? Kulturális fordulat — kötődési fordulat Neufeld és Máté szerzőpáros meglátása, hogy ezeket nevelési nehézségeket nem lehet megérteni anélkül, hogy ne figyeljünk oda arra a kulturális fordulatra, ami a fejlett világban bekövetkezett az utóbbi évtizedekben.
A család ereje - Ragaszkodj a gyermekeidhez!
A kulturális változások egyik fő következménye, hogy az utóbbi évben a gyermekek szülőorientáltakból kortársorientáltakká váltak. Mit jelent ez? Napjainkban a gyermekek életében gyakran már nem a szülők vagy a tanárok adják a fő orientációt, hanem a kortársaik. Az elsődleges ragaszkodj a gyerekekhez iránya megváltozott. Az osztálytársak, csoporttársak, barátok váltak azokká a referencia személyekké, akik döntő hatást gyakorolnak a gyermekek fejlődésére.
A kortárs orientáció még ma is meglehetősen ismeretlen jelenség a szegény országokban és korábban a mi kultúrkörünkben is másképp volt. A sajátosan fiatalság kultúrája ez, ami papillomavírus nő szemölcsök elkülönül a felnőttektől. Az ifjúsági kultúra ilyen mértékű jelenléte egy viszonylag új jelenség, kb 50 éves. Mi a baj a kortárs orientációval? Ha egy gyermeknek ragaszkodj a gyerekekhez elsődleges kötődése nem a szülei, hanem az osztálytársai lesznek, ez azzal jár, hogy tőlük várja a szeretetet, jóváhagyást, nekik akar megfelelni, az ő értékrendjüket szeretné magáévá tenni, tőlük akar tanulni, hozzájuk akar hasonlítani, az ő vezetésüket fogja elfogadni, náluk vágyik biztonságra lelni.
A gond itt az, hogy a társak is csak gyerekek, akik koruknál fogva nem képesek megadni azt, amik az érett nevelők sajátosságai: a feltétel nélküli és felelős szeretet, elfogadás, belátás, a másikról való akár önfeláldozásig menő gondoskodás.
A probléma forrása igazában abban rejlik, hogy a gyerekek nagyon gyakran nélkülözniük kell a szüleikhez való erős kötődést. A gyermekek egyre kevesebb időt töltenek a szüleikkel, kevés személyes figyelmet kapnak olyan személyektől, akik feltétlen gondoskodással fordulnak feléjük. Kötődés nélkül pedig elveszettnek érezzük magunkat, a legnehezebb elviselni az ürességet, amikor nincs kihez kapcsolódnunk.
Házimunka? Na de mikortól? Nézzük a gyerekeket…
Mindenképpen keresünk tehát valakit, aki betölti a kötődési űrt. Ha nincs jelen érzelmileg a szülő, vagy nevelő akkor a kortársak lépnek a helyükbe. Versengő kötődések Itt kell még beszélni a kötődések bipoláris jellegéről. Nem csak az kötődési űr kiállt pótlékért, hanem a kötődéseknél van egy versenyhelyzet is.
Amikor egy gyermek keresi valakinek a közelségét, ellen fog állni mindazoknak, akikről úgy érzi, hogy versengenek ezzel a személlyel. Ha megváltozik az alapvető kötődési iránytűnk, akkor ellenszenvesnek és taszítandónak érezzük azokat, akikhez korábban közel álltunk.
Valahogy hasonlóan a váláshoz, egy új szerelem fényében a korábbi a korábbi szerelmünket negatív fényben látjuk, ellenszenvesnek érezzük. A kortársorientált gyermekeknél ez a jelenség azt eredményezi, hogy nem tudnak két erős kötődésben élni, választaniuk kell. A kortársaikat választva elutasítják a szüleiket. Ilyenkor érzelmileg is taszítja ragaszkodj a gyerekekhez a szüleikkel való minden hasonlóság.
A kortársaihoz akar hasonulni és hajlamossá válik a szüleitől távolságot venni, olykor őket gúnyolni, sőt akár bántani is. Nagyon éles magatartásbeli különbség tud kialakulni a csoportban illetve otthon: a gyermek, amelyik a kortárs csoportban annyira igyekszik megfelelni, hogy társai részéről olykor akár a bántalmazást is zokszó nélkül elviseli, teljesen behódol nekik, otthon viszont elviselhetetlenné válik, a szülei legkisebb közeledésére is agresszívan reagál.
Egészséges önállósulási törekvés és a kortárs orientáció különbsége Persze felvetődik a kérdés, hogy nem természetes dolog a szülőkkel szembeni lázadás? A kisgyermekkori dackorszak, vagy később a serdülő lét nem szükségszerűen hordozza magában olykor a gyermek ellenállását, nem az önállósodás természetes törekvése ez? Valóban az ellenakarat nagyon fontos feladatot lát el a gyermek életében: az önállósodás eszköze.
Ez egy normális dinamika, amelynek célja, hogy a gyermek saját tevékenysége, gondolkodása, akarata kifejlődjön. Ellenáll a segítségnek, mert ő maga akar cselekedni. Ellenáll, hogy megmondják, hogy mit csináljon, mert saját indítékaiból akar cselekedni. Az ellenakarat mélyén tehát a saját út, lendület, kezdeményezőkészség keresése rejlik.
Az egészséges érés során fiatal úgy fejlődik, hogy egyszerre lesz képes az önállóságra és a kötődő kapcsolat fenntartására. Képes lesz elviselni az ellentmondó érzéseit: szeretem a szüleimet, nevelőimet, de esetleg ragaszkodj a gyerekekhez a véleményem bizonyos kérdésekben.
Az elsősorban a kortársakhoz kötődő gyermekek esetében az a különbség, hogy amíg a szüleikkel szemben az ellenállásukat olykor egészen radikálisan kinyilvánítják, addig a kortárs csoportban egészen másképp ragaszkodj a gyerekekhez elfojtják a saját érzéseiket, gondolataikat a minél teljesebb elfogadottság érdekében.
