Autonóm idegrendszer – Wikipédia

Idegrendszer a láncban

A belső elválasztású mirigyek rendszerével endokrin rendszer együtt végzi azokat a finom belső beállításokat, amelyek szükségesek a szervezet optimális belső környezetének biztosításához. Az autonóm idegrendszernek, a szomatikus idegrendszerhez hasonlóan, afferens, kapcsoló, és efferens neuronjai vannak. Az afferens idegrendszer a láncban a zsigeri receptorokból erednek, és afferens útvonalakon keresztül a központi idegrendszerhez futnak, ahol a kapcsoló neuronok különböző szinteken integrálják az információkat, majd az efferens pályákon keresztül a végrehajtó effektor szervekhez jutnak.

A vegetatív idegrendszer működéseinek többsége nem tudatosul.

Az autonóm útvonalak afferens szára preganglionaris és postganglionaris neuronból épül fel. A preganglionaris neuronok sejttestei a központi idegrendszerben helyezkednek el.

idegrendszer a láncban

A gerincvelő szürke állományának oldalsó oszlopában, és a harmadik, a hetedik, a kilencedik és a tizedik agyidegek motoros magjaiban. Axonjaik a postganglionaris neuronok sejttestein képeznek synapsist. Utóbbi neuronok sejttestei a központi idegrendszeren kívül csoportokba rendeződve vegetatív idegdúcokat, ganglionokat alkotnak.

Lánc idegrendszer. Mit veszünk be?

Az autonóm idegrendszer szabályozó működése gyors; ugyanakkor kiterjedt, mivel egy preganglionaris neuron számos postganglionaris neuronnal képezhet szinapszist. Az afferens és efferens rostoknak a nagy, hálózatos csoportosulásai és a hozzájuk kapcsolódó idegdúcok ganglionok vegetatív fonatokat plexusokat alkotnak a mellüregben, a hasüregben és a medencében.

Az idegrendszer önjavítása Hogy lánc idegrendszer fel egy StrongFit Edzés? Mi az a StrongFit?

A gerincvelőa gerincvelői ideg és a szimpatikus idegdúc kapcsolatai. Az autonóm vegetatív idegrendszer elhelyezkedése és részei[ szerkesztés ] Az autonóm idegrendszer megtalálható mind a központi, mind a környéki idegrendszer területén. Két részre, a szimpatikus sympathicus és a paraszimpatikus parasympathicus részre oszlik, és mint korábban kihangsúlyozást nyert, mind afferens mind efferens rostokat tartalmaz.

Ezt a különbségtételt a szimpatikus és paraszimpatikus rész között, mind az anatómiai jellemzőkben, mind a neurotranszmitterekben, mind idegrendszer a láncban élettani hatásokban meglévő különbségek indokolják. A szimpatikus, és a paraszimpatikus rész ellentétes hatásokat vált ki a legtöbb szerven és ezért a idegrendszer a láncban részt élettanilag antagonistáknak tekintik. Azonban meg kell állapítani, hogy mindkét rész egymással összekapcsoltan működik, és az aktivitásuk közötti egyensúly az, ami fenntartja a stabil belső környezetet.

Az autonóm idegrendszer szimpatikus része[ szerkesztés ] A szimpatikus rendszer a nagyobb a vegetatív idegrendszer két része idegrendszer a láncban, és igen bőségesen eloszlik a test területén; beidegzi a szívet és a tüdőket, nagyon sok ér falának az izomzatát, a szőrtüszőket és a verejtékmirigyeket, és sok hasi és medencei zsigeri szervet.

A szimpatikus rendszer funkciója, hogy felkészítse a szervezetet a hirtelen nagyobb terhelések elviselésére. Hatására a szívritmus fokozódik, a bőr és a belek arteriolái összehúzódnak, a vázizmoké kitágulnak, és a vérnyomás emelkedik.

idegrendszer a láncban

A vér eloszlása megváltozik úgy, hogy csökken a bőr és a gyomor-bél rendszer gastrointestinalis tractus vérellátása, több vér kerül az agyba, a szívbe és a vázizmokba. Ehhez társul még, hogy a szimpatikus idegek a pupillákat kitágítják; gátolják a hörgők, a belek és a hólyag falának simaizomatát; zárják a záróizmokat sphinctereket.

A szőrszálak fölmerednek és verejtékezés indul meg.

idegrendszer a láncban

A szimpatikus idegrendszer a gerincvelői efferens kirajzásból, két szimpatikus dúcláncból truncus sympathicusfontos ágakból, fonatokból és regionális ganglionokból áll. Efferens szimpatikus idegrostok sympathicus kirajzás [ szerkesztés ] A gerincvelő szürke állományának oldalsó szürke oszlopaiban oldalsó szarvaiban az első háti szegmentumtól a második ágyéki néha a harmadik ágyéki szelvényig találhatók a szimpatikus kapcsoló neuronok sejttestei.

Ezeknek a sejteknek a velőhüvelyes axonjai az elülső gyökéren keresztül kilépnek a gerincvelőből és a fehér összekötő ágakon rami communicantes albi-n keresztül ezek az ágak a velőhüvely miatt fehérek a szimpatikus dúclánc gerinc menti paravertebralis dúcaihoz futnak.

Idegrendszer erősítő vitaminok és ásványi anyagok

Amint ezek a preganglionaris rostok elérik a szimpatikus dúclánc idegdúcaita következőképpen oszlanak el: A ganglionban synapsist képeznek egy serkentő neuronnal.

A szinaptikus résen keresztül neurotranszmitterként acetilkolin ACh közvetíti az ingerületet. A postganglionáris velőhüvely nélküli axonok kilépnek a ganglionból, és csatlakoznak a gerincvelő háti szakaszából kilépő gerincvelői idegekhez nervi spinalesmint szürke összekötő ágak rami communicantes grisei szürke színük abból adódik, hogy a rostok velőhüvely nélküliek. A gerincvelői idegek ágaival oszlanak el az erek falának simaizmaihoz, és a bőr szőrszálfeszítő izmaihoz.

Fölfelé haladnak a szimpatikus dúcláncban truncus sympathicusban és a nyaki tájék ganglionjaiban képeznek synapsist. A postganglionaris rostok a szürke összekötő ágakon keresztül csatlakoznak a nyaki gerincvelői idegekhez. Sok olyan preganglionaris rost, amely a gerincvelő alsó háti és a felső ágyéki szelvényeiből csatlakozik a szimpatikus dúclánchoz, alsó szakaszához lefelé fut, és az alsó ágyéki lumbalis és a keresztcsonti sacralis területen lévő ganglionokban képez synapsist.

A postganglionaris rostok itt is a szürke összekötő ágakon keresztül csatlakoznak az ágyéki, keresztcsonti és farkcsonti szelvényekből eredő gerincvelői idegekhez. Áthaladhatnak a szimpatikus dúclánc ganglionjain anélkül, hogy synapsist alkotnának.

A test csodái: ­ az idegrendszer I.

Ezek a velőhüvelyes rostok elhagyják a szimpatikus dúcláncot, mint nagyobbik zsigeri ideg nervus splanchnicus major és kisebbik zsigeri ideg nervus splanchnicus minorvalamint mint legalsó zsigeri ideg nervus splanchnicus minimus. A nagyobbik zsigeri ideget az ötödiktől a kilencedikig terjedő háti ganglionok ágai képezik. Ferdén száll le a csigolyatestek oldalán, átfúrja a rekeszizom szárait, és synapsisokat képez a hasűri fonat plexus celiacusés a vesekapui fonat plexus renalis ganglionjainak serkentő neuronjaival, valamint a mellékvese velőállományának sejtjeivel.

A kisebbik zsigeri ideget a tizedik és tizenegyedik háti ganglion ágai alkotják. A nagyobbik zsigeri ideggel száll le és rostjai a plexus celiacus alsó ganglionjainak serkentő neuronjaival képez synapsisokat.

Lánc idegrendszer

A legalsó zsigeri ideg ha megvan a tizenkettedik háti ganglionból ered, átfúrja a rekeszizmot, és a vesekapui fonat ganglionjainak serkentő neuronjaival férgek az étrend kezelésében synapsisokat. Tehát a zsigeri idegeket preganglionaris rostok alkotják. A postganglionaris rostok a perifériás fonatok serkentő sejtjeiből erednek, és eloszlanak a zsigerek simaizmaihoz és mirigyeihez.

Fontosabb autonóm beidegzések Lánc idegrendszer. Mit veszünk be? Felső szemhéj[ szerkesztés ] A felső szemhéjat emelő izomnak egy kis része simaizomból áll musculus tarsalis superioramelyet szimpatikus postganglionáris rostok idegeznek be. Dr oz oprah paraziták Autonóm idegrendszer — Wikipédia A belső elválasztású mirigyek rendszerével endokrin rendszer együtt végzi azokat a finom belső beállításokat, amelyek szükségesek a szervezet optimális belső környezetének biztosításához.

A nervus splanchnicus majorban futó néhány idegrost közvetlenül a mellékvese glandula suprarenalis velőállományának medulla sejtjein végződik. Ezek a medullaris sejtek, amelyek módosult idegrendszer a láncban serkentő sejteknek tekinthetők, felelősek az epinephrin adrenalin és a norepinephrin noradrenalin szekréciójáért. A preganglionaris és a postganglionaris szimpatikus rostok aránya megközelítőleg 1: 10, ami a nem akaratlagos működésű szervek és szövetek széles körének szabályozását teszi lehetővé.

idegrendszer a láncban

Afferens idegrostok[ szerkesztés ] Az afferens, velőhüvelyes idegrostok a zsigerekből a szimpatikus ganglionokon átkapcsolódás nélkül haladnak keresztül. A gerincvelői ideghez a fehér összekötő ágakon keresztül jutnak és sejttesteiket a megfelelő gerincvelői ideg hátsó gyöki ganglionjában érik el.

A centralis axonok ezután belépnek a gerincvelőbe és vagy egy lokális reflexív afferens szárát alkotják, vagy felszállhatnak magasabb központokhoz, mint például a hipotalamuszhoz. Szimpatikus dúclánc[ szerkesztés ] A szimpatikus dúcláncot truncus sympathicust két, ganglionokat tartalmazó idegtörzs alkotja, amelyek végigérnek a gerinc egész hosszán.

Autonóm idegrendszer

A nyakon mindkét törzsön 3 ganglion van; a mellkasban 11 vagy 12, és a medencében 4 vagy 5. Alul, a két törzs egy közös ganglionba ganglion impar egyesülve végződik. Az autonóm idegrendszer paraszimpatikus része[ szerkesztés ] Az autonóm idegrendszer paraszimpatikus részének működése az energia megőrzésére és újratermelésére irányul. A szívritmus csökken, a pupillák összeszűkülnek, a perisztaltika és a mirigyek kiválasztó működése fokozódik, a záróizmok megnyílnak, és a hólyag simaizomzata összehúzódik.

Az autonóm idegrendszer efferens idegrostjai craniosacralis kirajzás [ szerkesztés ] Az autonóm idegrendszer paraszimpatikus részének kapcsoló sejtjei az agytörzsben és a gerincvelő keresztcsonti szelvényeiben helyezkednek el.

idegrendszer a láncban

Azok az idegsejtek, amelyek az agytörzsben találhatók, a következő agyidegek magjait képezik: az oculomotorius [III. Ezeknek a kapcsoló sejteknek az axonjai az agyidegekben lépnek ki az agyból. A keresztcsonti sacralis kapcsoló sejtek a gerincvelő második, harmadik, és negyedik keresztcsonti szelvényében találhatók.