Szarvasmarha csap forrás.

Farkasok végezhettek egy szarvasmarha borjúval Zemplénben MTI Horváth Jenő gazdálkodó, a település polgármestere azt mondta, hogy állatait villanypásztorral és karámmal körbekerített réten tartja, a területet kutyák is őrzik.

Az, hogy farkasok voltak a támadók, a borjú sérüléseiből látszik, és ezt az állatorvos is megerősítette - mondta. A farkasok eddig leginkább a környékbeli vadállományból ejtettek zsákmányt, Horváth Jenő szerint haszonállatot ért támadásról eddig hivatalos feljegyzés nem készült Zemplénben.

Egy másfél mázsás állat leteperéséhez legalább négy farkas együttműködésére volt szükség - mondta. IllusztrációForrás: Wikimedia Commons Horváth Jenő szerint a ragadozók eddig kerülték az emberek által gyakran látogatott helyeket, a támadás helyszíne azonban egy frissen kaszált, bálákkal teli, körbekerített, karbantartott legelő a település belterületétől alig nyolcvan méterre, az erdő szélén.

Információi szerint az Aggteleki Nemzeti Park szakemberei kameracsapdát helyeztek el a helyszínen a farkasok prosztatarák uc bizonyítására. Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának zoológiai szakreferense azt mondta, a hasonló jellegű támadásokat tapasztalataik szerint az okozza, hogy a gazdálkodók nem védik megfelelően állataikat a ragadozóktól.

Az egy szál vezetékből álló villanypásztorok vagy szarvasmarha csap forrás hiányos karámok a haszonállatokat visszatartják ugyan az elkóborlástól, ám a farkasok ellen hatástalanok - mondta.

Azt is mondta, a szigorúan védett zempléni farkasok újbóli megjelenése és elszaporodása újfajta kihívások elé állítja a gazdálkodókat. A füzéri esetről azt mondta, a növendék borjú valószínűleg leszakadhatott a csordától, úgy kaphatták el a farkasok.

A szarvasmarhák ugyanis óvják borjaikat, így a farkasoknak esélyük sem lett volna egy tehéncsorda közepén leteperniük a fiatal állatot.