Papilloma vírusdefiníció biológia. Tartalomjegyzék

Általános virológia A vírus fogalma A vírusok a mikroorganizmusok sajátos csoportját alkotják. Felépítésük, szaporodásmódjuk alapvetően eltér a többi élőlényétől. Általában kisebbek, mint a többi mikroorganizmusok, méretük vírustípustól függően 20— nanométer nm között van.

Mivel nagyságuk a fénymikroszkóp feloldóképességének határa alatt van, csak elektronmikroszkóppal láthatók.

Nevüket is egy tudományos tévedésnek köszönhetik: mivel kicsiny méretükből adódóan áthatolnak a baktérium-visszatartó szűrőkön, kezdetben toxinnak vélték őket virus: méreg lat. Manapság a szűrhetőség már nem tekinthető a vírusok jellemző tulajdonságának, egyrészt mivel kiderült, hogy vannak baktériumok is, amelyek a papilloma vírusdefiníció biológia átjutnak pl. A vírusok jellemzése a fertőzőképes víruspartikula, a virion tulajdonságai alapján történik.

Ezek víruscsaládtól függően szimpla szálú vagy dupla szálú formában egyaránt előfordulhatnak. A genetikai információ hordozója tehát a vírusok esetében egy- és kétszálú DNS, illetve egy- és kétszálú RNS lehet, szemben a magasabb rendű élőlényekkel, amelyekben az információ mindig kétszálú DNS formájában tárolódik.

A vírusoknak ugyanis nincs saját energiaszolgáltató és fehérjeszintetizáló enzimrendszerük, sőt többnyire a nukleinsav replikálódásához szükséges enzimkészletük is hiányos. Ezért a vírusok obligát sejtparaziták: élő sejtekbe jutva a fertőzött sejt enzimrendszerét használják saját szaporodásukhoz, gyakran a sejt saját anyagcseréjének a rovására. A fertőzött sejtek által termelt extracelluláris virion sem növekedésre, sem osztódásra nem képes.

A fentiekből következik, hogy a vírusoknak két megjelenési formája van: az egyik, amikor génparazitaként a gazdasejt biokémiai folyamataiba beavatkoznak ebben az állapotban vegetatív vírusnak nevezzük őketa másik pedig az e folyamatok révén létrejött, a gazdasejttől független fertőző részecske a virion.

Egyetlen virion — utódvirion előállítását is indukálhatja egy sejten belül, ezt a szaporodási módot ezért megsokszorozódásnak vírusmultiplikációnak is nevezzük.

Genetikai vizsgálatok

A vírusok igen széles körben elterjedtek: izoláltak már vírusokat baktériumokból, gombákból, protozoonokból, növényekből és az állatvilág minden csoportjából a puhatestűektől az ízeltlábúakon át a gerincesekig. Állatorvosi szempontból a halakat, madarakat és emlősöket megbetegítő vírusok a legfontosabbak ilyenek pl. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy a vírusok többsége nem okoz betegséget ezek az ún.

1. Dmitrij Joszifovics Ivanovszkij orosz mikrobiológus, növényfiziológus [9] A baktériumokat felfedező Louis Pasteur képtelen volt megtalálni a veszettség kórokozóját és feltételezte, hogy annyira apró, hogy nem látszik a mikroszkópban.
2. Giardia fajok emberben
3. Vírus – Wikipédia

Jelen tudásunk szerint azonban hasznos vírusok nincsenek szemben pl. A vírusok eredete A vírusok papilloma csomós fájdalom jelenleg még tisztázatlan, de valószínű, hogy a vírusok többféle módon alakultak ki.

A bonyolultabb felépítésű vírusok pl. Élettelen környezetben nem képes szaporodni: információt tárol, de annak papilloma vírusdefiníció biológia csak élő sejtbe jutva képes. Az egyszerűbb vírusok a sejt valamelyik, genetikai utasítást hordozó részéből alakulhattak ki, így pl.

Ez az elmélet nem magyarázza a szimpla szálú DNS-t, a dupla szálú Húgycső rákos nők és a negatív irányítottságú szimpla szálú RNS-t tartalmazó vírusok eredetét, mivel ilyen nukleinsav- formációk a sejtben nem fordulnak elő. Ez a vírus szempontjából nagy előny, hiszen így a fertőzött sejt megfelelő enzimek híján nem tudja a vírust lebontani.

Feltételezik, hogy ezek más vírusok nukleinsav-replikációs folyamatának köztes termékei, vagy ma már nem létező élőlények sejtjeiből származnak. A gazdasejtek és az azokat fertőző vírusok nukleinsavának szerkezete riboszómakötő helyek száma, egyes génszakaszok bázissorrendje stb. A vírusok szaporítása A vírusok okozta fertőző betegségek kórjelzéséhez vírusdiagnosztikaa vírusok tulajdonságainak vizsgálatához vírusanalitika és az oltóanyag-termeléshez stb.

Mivel e kórokozók obligát sejtparaziták, a vírusszaporítás csak élő sejtekben történhet. Erre a célra mesterségesen fertőzött kísérleti állatok, embrionált tojások és in vitro sejttenyészetek használhatók. Vírusok szaporítása kísérleti állatokban Napjainkban elsősorban állatvédelmi, de gazdaságossági és szakmai szempontok miatt is ez a módszer szinte teljesen kiszorult a vírusok szaporításának eljárásai közül.

Kísérleti, diagnosztikai és oltóanyag-ellenőrzési célból jelenleg is rendszeresen végeznek kísérleti állatoltásokat, de ezekben az esetekben a vírus elszaporítása nem cél, hanem csak eszköz a szükséges eredmények elérése érdekében. Jelenleg Magyarországon vírustermelés céljából csak két, más módszerrel még nem szaporítható vírust, a nyulak haemorrhagiás betegségének vírusát és a sertéspestis elleni immunizálásra használt vakcinavírus-törzset szaporítják ily módon mindkettőt nyulakban.

Vírusok szaporítása embrionált tyúktojásban Embrionált tyúktojásokat Az embrionált tyúktojás szerkezetének és a choroallatois hártyára történő oltásnak a sematikus rajza A szikhólyag fala, a chorioallantois- és az amnionhártya, valamint maga a csirkeembrió olyan szövetekből épül fel, amelyek egyes vírusok elszaporítására alkalmasak.

Tojásban való vírusszaporításhoz lehetőleg SPF Specific Pathogen Free-specifikus kórokozóktól mentes állományból származó, fehér héjú, jól átvilágítható tojásokat célszerű alkalmazni. A tojáshéj papilloma vírusdefiníció biológia oltólándzsával vagy vastag injekciós tűvel történik. Amennyiben nagyobb héjdarab eltávolítása szükséges, akkor fogászati fúróval vágjuk körül a megfelelő nagyságú területet. A tojás oltása többféleképpen történhet, mivel vírusellenes kenőcsök a HPP számára különféle vírusok az embrionált tyúktojás különböző részeiben találják meg a szaporodásukhoz legjobban megfelelő környezetet.

Ez a módszer alkalmazható pl. A vírus elszaporodását a membránon jelentkező diffúz homály vagy göb pock jelzi. A göbök morfológiája a pock nagysága, esetleges gyulladásos kísérőtünetek, vérzéses vagy elhalásos jellege stb. Ily módon szaporíthatók pl.

A vírus először az üreget határoló membrán sejtjeiben szaporodik, később bejut az embrióba is. Az allantois- vagy amnionfolyadékba kiszabaduló, hemagglutináló tulajdonságú vírusok jelenléte hemagglutinációs próbával bizonyítható.

Ezzel a módszerrel chlamydiák, rickettsiák is tenyészthetők.

A tojáshéjon ejtett nyílást, a fertőződés elkerülése érdekében, általában olvasztott paraffinnal lezárjuk. Ezután az oltott tojásokat inkubáljuk, vagyis visszahelyezzük a keltetőgépbe, és tovább keltetjük. A továbbiakban az embriókat naponta lámpázással ellenőrizzük. Ha jelentkeznek az egyes vírusokra jellemző elváltozások vagy az embrió elpusztul, akkor a tojásokat felbontjuk és a kialakult tünetek pl.

Enfermería - Biología Humana - Virus

Ha az oltást követő első napon belül pusztulnak el az embriók, az mechanikai sérülés vagy szennyeződés következményének tekinthető. Vírusok szaporítása sejt- és szövettenyészetekben A virológia fejlődésében fordulópontot jelentett az in vitro sejttenyésztési technika kidolgozása. Szövettenyészeteket vagy sejtkultúrákat akkor kapunk, ha a szervezetből frissen kivett szervek apró darabkáit vagy azok különálló sejtjeit in vitro körülmények között életben tartjuk és szaporítjuk.

Much more than documents.

A szövettenyésztési papilloma vírusdefiníció biológia rutinszerű alkalmazása akkor vált lehetővé, amikor az antibiotikumok és a gombaellenes szerek már rendelkezésre álltak a baktériumok, valamint a gombák elszaporodásának megakadályozására.

A kezdeti kultúrák éles ollóval vagy papilloma vírusdefiníció biológia apróra vágott túlélő szervdarabok voltak pl. Carrel-féle explantált tenyészet. Ezeket embriókivonat és tyúkplazma keverékével az üvegedény felületére ragasztották, tápfolyadékkal fedték és így tartották életben. Túlélő szervdarabkákat vakcinatermelésre is használtak. Így pl. Ehhez nagyméretű keverőtartályokban szarvasmarha-nyelvhám darabkákat tartanak életben tápfolyadék segítségével, és ezekben szaporítják a vírust.

A virológiai technikában jelenleg legkiterjedtebben az egyrétegű sejttenyészet használatos. A módszer lényege, hogy sterilen kivett szervek apróra vágott darabjait híg tripszinoldatban emésztjük Ha az enzimkezelés kíméletes, akkor a sejtek elválnak egymástól anélkül, hogy károsodnának.

Így az emésztés során sejtszuszpenziót kapunk, amelyet a tripszinhatás felfüggesztése céljából jéggel hűtött edényben gyűjtünk, majd kíméletesen centrifugálunk. A tripszinoldatot leöntjük, és a leülepedett sejteket előzetes sejtszámolás után tápfolyadékban reszuszpendáljuk, amely a szaporodásukhoz szükséges anyagokat tartalmazza. A tápfolyadék különféle sók szükség esetén aminosavakkal gazdagított pufferolt oldatából áll pl. A baktériumok és gombák szaporodásának megakadályozása érdekében a tápfolyadékot antibiotikumokkal és antimycotikumokkal egészítjük ki.

A sejtszuszpenziót különféle steril edényekbe Roux-palackba, kémcsőbe, Petri-csészébe stb. Néhány órán belül a sejtek az üvegre tapadnak és megkezdődik szaporodásuk. Papilloma vírusdefiníció biológia szomszédos sejtek hártyájának érintkezése kiváltja az ún.

Így egyrétegű sejttenyészetet kapunk, amely egyenletesen bevonja az üvegedény falát, és így a sejtek állapota kis nagyítású mikroszkóppal ellenőrizhető. Ekkor a tápfolyadékot ún.

Primer tenyészetek szinte minden faj számos szervéből készíthetők, de legalkalmasabbak a hámsejtekben gazdag szervek vese, here, pajzsmirigy stb.

Minden vírus esetében ismernünk kell annak sejtspektrumát, vagyis azokat a sejttenyészet-féleségeket, amelyekben az adott vírus szaporodni képes. Ekkor nem csupán az állat faját, hanem a szervet is figyelembe kell venni, amelyből a tenyészetet készítjük.

Általánosságban azok a szervek a legalkalmasabbak egy adott vírus szaporítására, amelyekben az in vivo körülmények között is szaporodik. Sikerrel használhatunk azonban más szerveket is, pl. Vírusizoláláskor lásd később mindenképpen ajánlatos különböző tenyészetek párhuzamos papilloma vírusdefiníció biológia, mivel egy adott faj különböző szerveiből származó sejteknek a fogékonysága eltérő lehet pl. Ugyancsak a vírusizolálás esélyeit növeli az ún. Ilyenkor a fertőzésre gyanús állatból származó szerv darabkáit egészséges állatból származó szervdarabkákkal együtt emésztjük papilloma vírusdefiníció biológia, így olyan sejttenyészetet kapunk, amely vírussal fertőzött és egészséges sejteket egyaránt tartalmaz.

Más a gerincférgek tünetei és kezelése a fertőzött állatból származó szervdarabokat vagy perifériás fehérvérsejtek szuszpenzióját adják a sejttenyészethez.

Az eljárás lényege az, hogy a fertőzött sejtekben termelődő víruspartikulák elszaporodására a közvetlen környezetben fogékony sejtek állnak rendelkezésre. A primer kultúrákat vagy közvetlenül felhasználjuk, tehát vírussal oltjuk, vagy másodlagos kultúrákat szubkultúrákat készíthetünk belőlük.

A másodlagos tenyészetnek számos előnye van, pl.

Chip 2009 03

Ezáltal egyrészt a tenyészetek mennyiségét növelhetjük, másrészt a szubkultúrák általában minőségileg is jobbak, simább, egyöntetűbb réteget alkotnak. A primer és szekunder sejttenyészetek előnye, hogy általában fogékonyabbak a vírusfertőzésre, mint a többszörösen passzált sejtek, hátrányuk viszont az lehet, hogy eleve fertőzve lehetnek valamilyen vírussal vagy mycoplasmával, amellyel a szervet szolgáltató állat fertőzve volt.

Ezért igényesebb munkák céljára csíramentes gnotobiotikus vagy legalább SPF állatok szerveit használják szövettenyészetek készítésére. A sejttenyészet fentiekben ismertetett, ismételt átoltásával passzálásávalszaporításával permanens tenyészetek vagy sejtvonalak nyerhetők.

A feladat azonban általában nem ilyen egyszerű. A tenyészetek zöme ugyanis néhány átoltás után elveszti eredeti jellegét, pl. A vírusok zömének ez nem kedvez, a tenyészet egyre kevésbé alkalmas a vírusok szaporítására.

Ezért permanens sejtvonalakat általában sejtklónozással állítanak elő.

Uploaded by

Ehhez egyetlen sejt utódait igyekeznek izolálni. Sikeres izolálás esetén így genetikailag homogén sejtpopulációt nyernek E sejtek utódai nem csupán egyöntetűek, hanem szaporodóképességük is megfelelő. Ma már a virológiában nagyon sok permanens sejtvonalat használunk.

Közülük számos állati eredetű. Ilyenek pl. Ezért a vakcinakészítéshez szükséges vírusszuszpenzió egy részét is sejtvonalakon készítik. Számos előnyük mellett a sejtvonalaknak több hátrányos tulajdonságuk is lehet, pl.

Permanens tenyészetek ugyanis viszonylag egyszerűen állíthatók elő daganatos szövetekből, ilyen többek között papilloma vírusdefiníció biológia méhszájdaganatból előállított HeLa sejtvonal vagy a hörcsögvesetumorból származó BHK—21 sejtvonal.

Mindez egyrészt közvetlenül veszélyes lehet élővírusos vakcinák készítéskormásrészt pedig tovább ronthatja a sejtvonal érzékenységét a szaporításra szánt vírussal szemben.