Jelenlegi hely

Osztályozza a menedékjogi rendszereket, Sajtóhírek szerint ennek alapja a „rugalmas szolidaritás” lenne.

Forrás: OKM adatbázis Az Interkulturális Pedagógiai Rendszer A Magyarországon élő külföldi gyerekek oktatását az előírások szerint az Interkulturális pedagógiai rendszer címet viselő program keretében lehet megvalósítani.

A program jogi hátteréül a közoktatási, a menedékjogi, az idegenrendészet és a költségvetési törvény szolgál, valamint nemzetközi dokumentumok és azok ajánlásai is Útmutató, A program megszületését az indokolta, hogy általa meg lehessen teremteni azokat az alapokat, amelyekre a későbbiekben, a várhatóan növekvő iskolai migráció hatásainak kezelésekor támaszkodni lehet.

Irányelveit az oktatási miniszter erre vonatkozó közleményében fogalmazta meg OM Közlemény, A program három fő alapelve: A multikulturális szemlélet: az, hogy a nevelési-oktatási rendszerben érték a tanulók állampolgársága, anyanyelve közötti különbség; Az integráció elősegítése, amely biztosítja a magyar nyelv tanulását, Magyarország kultúrájának és civilizációjának megismerését, továbbá segíti a nem magyar állampolgárságú és anyanyelvű tanulókat anyanyelvük és kultúrájuk megőrzésében és fejlesztésében; Az additivitás és komprehenzivitás elve, vagyis figyelembe veszik azt, hogy a tanulók a tanév különböző szakaszaiban létesítenek jogviszonyt az iskolával, különböző szintű lehet a magyarnyelv-tudásuk, tanulási tapasztalataik, és tudásuk eltér a magyar közoktatásban érvényes követelményektől, beilleszkedésüket különböző tényezők nehezítik.

Его так просто превращается в Танкадо. И снова этот голос.

E tényezőkből adódó hátrányos helyzetüket az iskolának kell kompenzálnia. A közlemény alapján az interkulturális program megszervezésének feltétele legalább egy magyar mint idegen nyelv szakos pedagógus foglalkoztatása, illetve a külföldi állampolgár tanulók anyanyelvének és kultúrájának tanítására utazó vagy óraadó pedagógus alkalmazása.

A külföldi tanuló évfolyamba és osztályba sorolásáról az iskola igazgatója a tanuló meglévő iskolai dokumentumai és a tanulóval folytatott személyes beszélgetés alapján, a magyar mint idegen nyelv szakos tanár és az osztályfőnök véleményének kikérése mellett dönt.

A közlemény mellékletében találhatjuk meg az interkulturális osztályozza a menedékjogi rendszereket nevelési-oktatási céljait és feladatait, amelyek a következők: A nyelvek és kultúrák közötti közeledésben jártas, reális énképpel és önismerettel, egészséges identitással rendelkező, nyitott és elfogadó, autonóm és pozitív életvezetésre képes személyiségek építése és fejlesztése; Az iskolai előrehaladáshoz, a sikeres szocializációhoz és a konstruktív társadalmi integrációhoz szükséges magyarnyelv-tudás megszerzése, a magyarországi integráció elősegítése, és a Magyarország mint befogadó ország értékeihez való pozitív kötődések kialakítása.

Abban viszont egységes, hogy a megvalósításához szükséges helyi, intézményi, migráns nevelési és nevelési-oktatási koncepciónak tartalmaznia kell a magyar mint idegen nyelv tanítását-tanulását, az interkulturális pedagógia elméletét, a tanulástámogatási koncepciót, valamint a nevelői, tanári együttműködés, továbbképzés, kooperáció tervét. Bevezetéséhez nincs szükség az intézmény nevelési és pedagógiai programjának osztályozza a menedékjogi rendszereket módosítására, csupán az intézménynek kell egy ahhoz illeszkedő helyi programot készítenie, aminek bevezetését a fenntartó külön eljárás keretében hagy jóvá.

Az interkulturális pedagógiai program tartalma változó lehet a helyi viszonyoktól függően, azonban vannak olyan elemek, amelyeknek szükségszerűen meg kell jelenniük.

Eszerint a nevelési programban kiemelten jelenik meg a kognitív kompetenciák: a motiváció, a tanulási képesség fejlesztése; az eszközjellegű kompetenciák: a nyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése; az érzelem és értelem fejlesztése, elsősorban a migrációs traumák hatásainak kezelésére, az éntudat alakítására, a jövőképek gondozására. E tekintetben az irányelv által megfogalmazott ajánlás szerint a különböző osztályokba, illetve évfolyamokra járó tanulóknak magyarnyelv-tudásuk fejlettsége alapján, nívócsoportos oktatás keretében kell oktatni a magyar nyelvet.

Az átvezetésnek lehetőleg oly módon kell történnie, hogy a tanuló ne veszítsen évet, megtarthassa azt a tudást, amivel rendelkezik, hpv szemolcs megjelenese megszerezhesse a jövője szempontjából szükséges ismereteket is. Erre azért van szükség, mert a nevelés-oktatás hosszú távú fenntarthatósága csak e feladatra elkötelezett és abban jártas, szakmailag megfelelően képzett pedagógusokkal lehetséges.

Az intézménynek a szakszerűség irányába kell lépéseket tennie, lévén, hogy az alapfokú pedagógusképzésnek nem minden esetben része a migráns tanulókkal való foglalkozás, így a cél érdekében az intézmény belső tartalékainak mozgósítása, a más hasonló programok szerint dolgozó iskolákkal történő tapasztalatcsere és a külső akkreditált továbbképzések igénybevétele szükséges lehet.

Az interkulturális programok bevezetése során a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosíthatók egyrészt az iskola belső kapacitásának átcsoportosításával, más iskolákkal való együttműködés révén, másrészt pedig a folyamatosan készülő központi eszközök tantervek, tananyagok, segédletek stb.

Az interkulturális pedagógiai rendszer finanszírozása — szabályozás és gyakorlat Először a E jogcímen a következő szerepel. A vizsgálat eredményeinek alapján a szerző négy tipikus iskolai modellt körvonalazott: A normatíva igénylésének kezdeményezője az önkormányzat; az iskola nem biztosít a külföldieknek osztályozza a menedékjogi rendszereket speciális foglalkozást; szemléletváltás a normatíva igénybevétele ellenére sem tapasztalható.

A normatíva igénybevétele az iskola kezdeményezésére történik, a korábbi, saját tapasztalatú eljárásokat folytatják a normatíva igénybevétele után is. A normatíva igénybevételét az önkormányzat kezdeményezi; az iskola vállalt feladatához nem illeszkedik a támogatás jogcíme.

Berlin megreformálná a menekültügyi rendszert

Az iskola kérte a támogatás igénybevételét az önkormányzattól; a korábbiakra építve, de a problémára jobban fókuszálva szakmai továbblépés tapasztalható. Az Oktatási Minisztérium novemberében újra tájékoztatást kért a normatívát igénylő intézményektől a nem magyar állampolgárságú nem magyar tanulók oktatásával kapcsolatosan.

A postai úton megkeresett 22 intézmény közül an válaszoltak. A ös kutatási eredményekkel összevetve jelentős elmozdulás nem történt. Négy intézmény még mindig plusztámogatást igényelt magyar ajkú külföldi állampolgárok esetében is, az interkulturális pedagógiai rendszer iskolai alkalmazásáról is csak három intézmény számolt be.

A migráns tanulók integrált oktatása mint napi gyakorlat mindössze két iskola esetében jelent meg. Osztályozza a menedékjogi rendszereket differenciálásról, azaz az integrált tanulási környezetben egyéni képességek szerinti feladatmegosztásról mint a tanórán alkalmazott pedagógiai módszerről mindössze két esetben számoltak be. Az integrált nevelést és a képességek szerinti differenciálást megemlítő intézmények mindegyike azonos volt az interkulturális pedagógiai rendszert bevezető iskolákkal.

A többi intézmény pedagógiai gyakorlata és megközelítése jellemzően egyedi volt. A válaszadó igazgatók többsége a délutáni korrepetálást, egyéni felzárkóztatást és fejlesztést jelölte a tanulók iskolai eredményessége növelésének fő nyirokrák okai.

  • Бессмысленной.
  • Сьюзан.
  • Berlin megreformálná a menekültügyi rendszert | gal-kuria.hu
  • Németh Szilvia :: Sajátos nevelési igényű migráns tanulók | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
  • Скажешь.
  • Szemölcs fekélyek
  • Призрак.

Több esetben a délutáni napközi otthonos foglalkozást jelölték meg, mint a tanulási nehézségek enyhítésének eszközét.

Az ebbe a csoportba tartozó iskolák igazgatói azt vallották, hogy a tantestület egyes tagjainak egyéni adottságaira számítanak a tanulók felzárkóztatásában. Például, többen említettek angolul jól beszélő pedagógusokat, széles körű történelmi ismeretekkel rendelkező osztályfőnököket, valamint egy esetben Kárpátaljáról áttelepült pedagógust is.

Ezekben az esetekben a multikulturalizmus csak mint a külföldiek részéről fellépő elvárás jelent meg, amelyet helyi eszközökkel tanári kapacitással próbálnak kielégíteni. A válaszadók véleménye szerint a migráns tanulók oktatása során leggyakrabban talpi szemölcs szárral problémák a nyelvi nehézség, a tanulási nehézség, a hiányzás és a beilleszkedési problémák, valamint ezek egyes következményei: az évismétlés és a túlkorosság.

Több esetben ezek kezelése azért is jelent meg nehéz feladatként, mert a szinte csak saját anyanyelvükön beszélő szülőkkel a kommunikáció és kapcsolattartás is súlyos problémát jelent. Egy kísérleti program — az interkulturális pedagógia a gyakorlatban Az Oktatási Minisztérium és a Református Egyház közös egyéves kísérleti programja szeptemberében indult a budapesti Dob Utcai Általános Iskola és Vendéglátó-ipari Szakiskolában.

A két vélemény osztályozza a menedékjogi rendszereket rendkívül nehéz olyan iskolákat találni ma Papilloma vírus gyermekek számára, amelyek nemcsak külföldi tanulókat fogadnak, hanem e témában akár osztályozza a menedékjogi rendszereket, akár nemzetközi együttműködésekbe, projektekbe is bevonhatók.

Az idei tanévben, miként az elmúlt három tanév során is, több mint 40 nem magyar anyanyelvű, nem magyar állampolgár kezdte meg tanulmányait ebben az iskolában.

Az interjúalanyok elmondása alapján ezek a tanulók két fő csoportba sorolhatók. A népesebb csoportot a külföldi munkavállalók gyermekei alkotják. Ők azok, akikkel az iskola pedagógusai már éve találkoznak napi munkájuk során. A gazdasági migráns szülők iskolaválasztása azzal is indokolható, hogy angol—magyar két tanítási nyelvű általános iskoláról van szó, ahol a tanulók bizonyos tantárgyakat angol nyelven tanulhatnak.

Tehát ott egészen más a helyzet, és ha ott olyan gyerek kerül be az hogy kövesse a paraziták tanulását, aki nem ismeri a magyart, mert most érkezett Magyarországra, fiatalabb korukból következően ők hamarabb elsajátítják a osztályozza a menedékjogi rendszereket.

Azoknak a tanulóknak, akik már elsős koruk óta az iskola tanulói és folyékonyan beszélnek magyarul, nincs szükségük nyelvi felzárkóztatásra, de a nyelvhasználat sajátosságaival, finomságaival kapcsolatban a magyarórán a tanár külön odafigyel rájuk. Előfordulhatnak mindig olyan kifejezések, pont múltkor mesélte, madárlátta kenyér, hogy az mit jelent. Ilyenkor nyilván ezt ők külön megbeszélik, illetve a nyelvtani dolgokban segít nekik, de ők már külön, mint magyar mint idegennyelv-tanárt nem igényelnek.

Az ő munkájukat a magyar nyelv és irodalom tárgyban a nyelv elsajátításáig nem értékelik; félévkor és év végén részvételi igazolást kapnak erről. Bizonyítványukba a magyar mint idegen nyelv tantárgy értékelése kerül be.

Őnekik még a magyart nem is tudtuk osztályozni, azt írjuk be, hogy részt vett, és a bizonyítványba a magyar mint idegen nyelv osztályzat kerül, ami nagyon szép ötös mind a kettőjüknek.

osztályozza a menedékjogi rendszereket

Nagyon szorgalmasak, nagyon kedves gyerekek. A többségi szülők részéről sem tapasztalnak semmilyen ellenvetést. Itt megint a saját osztályomból tudnék kiindulni, amely két tanítási nyelvű osztály, ahol öt gyerekem van Vietnamból, egy Kínából és egy Ukrajnából.

És akik magyar gyerekek itt voltak, senkit nem vittek még el, és semmilyen panasz nem érkezik a szülők részéről emiatt.

  1. Ahol az emberekben kerek féreg van
  2. Toxoplazmózis emberben
  3. Gyógyszerek minden féregre
  4. Жертва окончательно исчезла из поля зрения и создавалось впечатление, что он пал жертвой покушения.

Semmiképpen ebből titkot nem csinálok, de ez, ha jól tudom, semmilyen problémát nem okozott még. Ők a kísérleti program résztvevői, négyen a nyolcadik, hatan pedig a kilencedik évfolyamban kezdték meg tanulmányaikat. Menekültekkel az iskola pedagógusai — munkájuk során — általuk találkoztak először. Az iskola igazgatónőjének elmondása szerint annak ellenére, hogy — miként osztályozza a menedékjogi rendszereket fentiekben leírtak is bizonyítják — már többéves, sőt évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a külföldi tanulók tanítását illetően, az ő befogadásuk új problémákat vetett fel, amelyekkel csak idővel szembesültek, és amelyekre előre nem is lehetett felkészülni.

Tehát minket azért kerestek meg, merthogy a mi iskolánkban már természetes a külföldi, nem magyar gyerekek jelenléte. A kísérleti programban részt vevő 10 tanuló közül hatan egyedül, kísérő nélkül érkeztek az országba. Van közöttük, aki már megkapta a menekült státust, illetve a család egy-egy tagja megkapta, és a gyermek családegyesítés céljából van itt, tehát majd megkapja a menekült státust. Vannak közöttük olyanok, akik már befogadottak; az ő helyzetük azért egyszerűbb, mert itt már lehetőséget kaptak arra, hogy az egzisztenciájukat megteremtsék.

Ebben persze nagyon nehéz dolguk van, mert azért önálló lakást keresni, osztályozza a menedékjogi rendszereket keresni, úgy dolgozni, hogy a nyelvvel még mindig birkóznak, ugye a felnőttek sokkal nehezebben tanulják meg a nyelvet, mint a gyerekek.

De azért őket osztályozza a menedékjogi rendszereket befogadó állomáson még el tudják helyezni, tehát lakniuk van hol, munkát kell keresni és a lehetőséget, hogy egy idő után saját lakást is tudjanak maguknak biztosítani. Hpv impfung zeitpunkt olyan gyerekeink, akik kérelmezők.

Ha a kérelmező gyerek szülővel érkezik, akkor a dolog könnyebb. A fő cél a menekült tanulók nyelvi és szociális kompetenciájának erősítése volt. Az igazgatónő elmondása szerint, a program kidolgozásakor a matematikai kompetencia fejlesztése is szóba került, de ezt az ötletet később elvetették. A program során a részt vevő tanulókat életkoruknak megfelelő osztályba sorolták, viszont napi órarendjük részben eltér nem menekült osztálytársaikétól.

A nyelvi kompetenciák fejlesztése négy szinten történik. Egyrészt a tanulók részt vesznek az osztálytársaikkal közös angolórákon.

Az őket tanító pedagógus elmondása szerint — mivel az angolórák csoportbontásban zajlanak — a menekült gyermekek az úhynevezett haladó csoportba járnak. A tanárnő véleménye szerint folyékonyan lehet velük kommunikálni, viszont nyelvtani problémáik sűrűn adódnak. Fontos kiemelni, hogy a nyelvóra lehetőséget biztosít egymás osztályozza a menedékjogi rendszereket megismerésére is, így a nem menekült gyermekek számára is lehetőség nyílik multikulturális közegben való nyelvtanulásra.

Az én gyerekeim is nagyon élvezik, a magyar gyerekek, hogy így mondjam, hiszen bátorságot kapnak, hogy meg merjenek szólalni angolul, mert látják, hogy a külföldi gyerekeknek magyarul ugyanolyan nehezen megy megszólalni, és ez nem nevetség tárgya, hanem segítjük őket, és ezáltal ők is kapnak egy kis magabiztosságot angolból. Illetve mindig össze tudjuk hasonlítani azokat a szokásokat, esetleg szavakat, ahonnan ők jöttek, dalokat, játékokat, tehát ezzel színesebbé váltak az angolórák, és valóban élővé, nem csak a tankönyvből ismernek meg egy-egy országot.

Tweet Jelenleg Németország látja el az Európai Unió soros elnöki feladatait. A német kormány még ebben a fél évben megreformálná a menekültügyi rendszert. A német belügyminiszter, Horst Seehofer gátat szabna az illegális bevándorlásnak.

Ezeken az órákon az osztály többi diákja nem vesz részt, csak az ő angol nyelvi hiányosságaikra fókuszálnak. Vannak esetek, amikor közülük sem mindenkinek szükséges részt venni a foglalkozáson.

Emellett egyéni felzárkóztató foglalkozások keretében ismerkednek meg a természettudományi tárgyak magyar szakkifejezéseivel. A magyar nyelvi képzés a magyar mint idegen nyelv keretében történik. Ezeken az órákon csak a menekült tanulók vesznek részt, a tárgyat egy pedagógus tanítja számukra. A válaszadó pedagógusok véleménye szerint a programban részt vevő fiatalok iskolai integrációját nagymértékben elősegítik a többségi tanulókkal közös délutáni, tanórán kívüli iskolai tevékenységek.

Az iskola pedagógusai igyekeznek a menekült tanulókat is aktívan bevonni a közösségi tevékenységekbe. Rengeteg programmal, játékkal, vetélkedővel, versennyel, és volt egy nagy záró gála, amire az osztályok, gyerekek különböző kis műsorokat készíthettek. Én például a saját osztályommal, a k-sokkal egy skót táncot csináltam — hiszen ez két tanítási nyelvű osztály —, hogy bemutassuk egy másik nép kultúráját úgy, hogy belebújunk tulajdonképpen a ruhájukba, és viszont, ezekkel a fiúkkal csináltam egy olyan műsort, felálltunk, bemutatkoztunk, és utána mindegyikük énekelt egy-egy saját dalt, saját anyanyelvén, saját országukból.

Fantasztikus nagy sikerük volt. Először nagyon-nagyon nehéz volt megnyitni őket erre a feladatra, de ezt a kis különóráimon csináltuk, és külön délutánonként készültünk, próbáltunk.

Németh Szilvia :: Sajátos nevelési igényű migráns tanulók

Nagyon aggódtak, hogy mi lesz majd a fellépésen, de előtte volt már egy bemutatkozó, és fantasztikusan várták őket a gyerekeink, és komolyan mondom, mint egy rockkoncerten, tapsvihar és éljenzés, és akkor látni kellett volna a szemüket, ahogy csillogott, és amilyen boldogok voltak. És úgy érzem, hogy büszkék is voltak.

Interjúalanyaink egyöntetű véleménye szerint, a tanulók valós beilleszkedésének és befogadásának elindulásához legalább ennyi időre van szükség, tehát a kísérleti program eddigi tapasztalatai alapján leszögezhető, hogy a program meghosszabbítása, továbbfolytatása lenne célszerű. A migráns és menekült tanulók integrációja Magyarországon a külföldi gyerekek szintfelmérésére és osztályba helyezésére nincs kidolgozott egységes módszer.

Nagy eltéréseket mutat az egyes iskolák felvételi gyakorlata. A Magyar Tudományos Akadémia Migrációs Kutatóközpontjának ben végzett vizsgálata Idegenellenesség, szerint az iskolák egy része elzárkózik a magyarul nem beszélő bevándorló gyerekek fogadásától, az iskolák többségébe pedig felvesznek ugyan külföldi tanulókat, de alig fordítanak figyelmet nevelésük speciális igényeire. Az iskolák egy része a gyerekeket nyelvtudásuktól függetlenül az életkoruknak megfelelő osztályba sorolja, másik része a nyelvtudást veszi az osztályba sorolásánál alapul, ritkábban — mindentől függetlenül — az első osztályba kerül a gyermek.

A nyelvoktatásra és felzárkóztatásra sincsen egységes szabály vagy gyakorlat.

A külföldi tanulók nyelvi felzárkóztatásban részesülnek, ez azonban a legtöbb helyen csak korrepetálásból és az órai segítségnyújtásból áll, illetve — ritkábban — különórák biztosításából, térítés ellenében.

Néhány intézményben külön nyelvórákat szerveznek a délelőtti tanítási rendbe illesztve. A tapasztalat azt mutatja, hogy azokban az iskolákban, ahová több külföldi jár, a nyelvi felzárkóztatást szervezett formában, tanórán kívül oldják meg, míg azokban az iskolákban, ahová csak egy-két gyerek jár, egyénileg, az órák alatt segítik őket a felzárkóztatásban.

Mivel kevés az intézményes biztosítéka annak, hogy az iskolába kerülő külföldi gyerekkel valóban megfelelően foglalkoznak, elsősorban a tanárok személyiségén, szakmai elhivatottságán és pedagógiai gyakorlatán múlik a gyerekek iskolai integrációjának sikere.

osztályozza a menedékjogi rendszereket

Ezt azonban a többségi tanulók körében tapasztalt osztályozza a menedékjogi rendszereket intenzív idegenellenesség is nehezíti. A Menedék — Migránsokat Segítő Egyesület ben végzett vizsgálata is arra az eredményre vezetett, hogy a gyerekek problémamentes beilleszkedésében legfontosabb szerepe a pedagógusnak van Illés—Medgyesi, A pedagógusok mellőzik a külföldi gyerekekkel szembeni nyílt megkülönböztetést, sőt, a kérdőíves felmérés szerint inkább a pozitív sztereotípiákat említik, azonban a nagyfokú, olykor túlzott óvatosság a látens bizalmatlanság légkörét teremti meg a külföldi tanulókkal szemben.

A kutatás keretében megkérdezett pedagógusok szerint a magyar osztályozza a menedékjogi rendszereket szülei közömbös vagy a közömbösnél pozitívabb viszonyulást tanúsítanak a migráns gyerekekkel kapcsolatban, miközben a felnőtt migránsokra vonatkozó véleményük sok esetben negatív attitűdöket tükröz. A ben Feischmidt Margit és Nyíri Pál által vezetett interdiszciplináris jellegű, a legalább négy nem magyar anyanyelvű gyereket oktató, összesen 72 iskolában végzett empirikus kutatás arra kereste a választ, hogy miként reagál a magyar közoktatási rendszer a migráns gyerekek megjelenésével kapcsolatos kihívásokra, illetve miként élik meg az oktatási intézménnyel való találkozást a migráns gyerekek és családok Feischmidt—Nyíri, A kutatás tanúsága szerint a hazai pedagógusképzés elsősorban a kulturálisan homogén gyerekek oktatására készíti fel a leendő pedagógusokat, így a tanárok a külföldi gyerekek oktatása során leginkább a lemaradó gyerekek felzárkóztatása kapcsán szerzett tapasztalataikra tudnak támaszkodni, de hogy ezt hogyan teszik, sokszor esetlegesen, a tanár személyiségének függvényében alakul.

Az említett kutatások mindegyike eredményeinek tükrében elmondható, hogy a pedagógusok többsége a konfliktusok kizárására törekszik: a migráns gyerekekkel kapcsolatos beilleszkedési nehézségekről a pedagógusok legtöbbször nem vesznek tudomást, azt a gyerekek egymás közti ügyének tekintik, és nem nagyon avatkoznak bele, vélhetően abban bízva, hogyha nem létezőnek tekintik az etnikai alapú konfliktusokat és nem beszélnek róluk, előbb-utóbb valóban megszűnnek létezni.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által kezdeményezett, ben végzett kvalitatív kutatás során a három magyarországi befogadó állomáson, Bicskén, Békéscsabán és Debrecenben és ezek iskolai környezetében készített interjúk elemzése négy fő problémára hívja fel a figyelmet Németh—Papp, Ebből az látható, hogy a migráns gyerekek oktatásának leglényegesebb kérdése a magyar nyelv elsajátítása.

A nyelvelsajátítás ugyanis mind az iskolai siker, mind a társadalmi integráció záloga. Természetesen felvetődik, hogy a menekültek milyen mértékben őrzik meg saját anyanyelvüket, illetve ehhez milyen mértékben járul hozzá a magyar iskolai rendszer, ám a társadalmi integráció elsősorban a befogadó ország hivatalos nyelvének elsajátításán múlik.

A nyelvi-kommunikációs kompetencia hiánya behatárolja az iskolai életutakat is. A nyelvtudás hiánya meghatározza az iskolai továbbhaladást, a továbbhaladás befolyásolja a szakmaválasztást, illetve a diplomaszerzés lehetőségét is. Ha a migráns tanulók nem tudják a magyar nyelvet az iskolai eredményesség szempontjából megfelelő szinten elsajátítani, akkor nagy valószínűséggel olyan tantárgyak felé fordulnak, ahol nem szükséges olyan mértékű nyelvismeret, mint a humán tárgyak esetében.

Annak ellenére, hogy a migráns gyerekek leginkább matematikából és egyéb egzakt tárgyakból érik el a legjobb eredményeket — nyelvi akadályok ezek esetében kevésbé hátráltatják őket —, az általános iskola utáni középiskolai továbbtanulás viszonylag ritkaságszámba megy.

A szakiskolákban továbbtanulók esetében a szakválasztás is nagymértékben a nyelvi kompetencia függvénye, azaz nagy valószínűséggel olyan szakokra sorolják be őket, ahová a legkevesebb magyar nyelvi kommunikáció szükséges.

Tegyük hozzá: ezek a szakok rendszerint a legalacsonyabb társadalmi presztízzsel rendelkező szakok is egyben.

osztályozza a menedékjogi rendszereket

A migráns tanulók rendszerint olyan szakmákat tanulhatnak, amelynek megértéséhez és műveléséhez viszonylag kisebb szókincs szükséges, amit mondhatni manuális utánzás által el lehet sajátítani kosárfonás, szövés, varrás stb. A témában készült interjúk alapján az is leszűrhető, hogy az iskola és a menekült családok közötti kapcsolatok is nagyon változóak.

Az iskola és a szülők közötti kapcsolattartást minden esetben nehezíti az előbbiekben már jelzett közös nyelvi csatorna hiánya is. A szülő — még ha érdeklődik is gyermeke tanulmányi helyzete iránt — nyelvi akadályba ütközik az iskolában.

Helyenként éppen a saját gyereke lehetne a tolmács, de ez megakadályozza a gyerek pedagógus általi objektív értékelését, hiszen a gyereknek saját hibáit kellene tolmácsként a szüleinek elmondania. A kapcsolatokat — ha léteznek — így rendszerint a pedagógusok kezdeményezik, habár az iskolai sikertelenség problémáját a kapcsolattartás természete nem tudja kezelni, hiszen nyelvileg és gyakran mentálisan is nagy a távolság az iskola és a menekült szülők világa között.

Érdekes összefüggés tapasztalható a menekültek iskolai befogadása, valamint a befogadó iskola helyi társadalmi presztízse között. A menekült gyerekek iskoláztatását rendszerint az alacsonyabb presztízzsel rendelkező intézmények vállalják fel, ami arra mutat rá, hogy a magyar iskolarendszer nincs felkészülve a másság, az idegen gyerekek osztályozza a menedékjogi rendszereket.

A migránsokat és menekülteket befogadó általános és szakiskolák pedagógusai és az ott tanuló gyermekek szülei is sok esetben az úgynevezett romakérdéssel rokonítják a külföldi tanulók jelenlétét. E jelenség jól bemutatható egy békéscsabai általános iskola és egy ottani szakiskola példája által.