Hogyan lehet megölni egy kerek háborút
Történelmi források[ szerkesztés ] A háborúk történetéről feljegyzések készültek mind görög, mind perzsa részről, azonban az idők folyamán ezek elvesztek, illetve megsemmisültek. Thuküdidész [5] [6] tanulmányozta elődje műveit és átvette annak látásmódját, [6] ugyanakkor bírálta is. Azért nem írta újra elődje művét is, mivel azt pontosnak tartotta. Ebből arra következtetnek, hogy az Égei-tenger környékén béke volt. Plutarkhosz az események után évvel élt, ezért művét másodlagos forrásnak tekintik.
Diodórosz az 1. Artakhsaszjá perzsa király orvosa volt az i. Knidiosz perzsa források alapján írta le az eseményeket, megemlékezett Hérodotoszról, sőt át is vett onnan néhány hamis információt és elfogult állítást.
Sajnos utolsó munkája nem maradt fenn. Focia bizánci pátriárka Myriobiblon című műve, majd VII. Konstantin Eklogai című műve is foglalkozik a görög—perzsa háborúkkal.
Több római történetíró, például Justinus és Cornelia Nepotus is írt a témáról. Pauszaniasz Periégétész Görögország leírása című művében is említést tesz a csatákról.
Account Options
Nepotus és Ktésziasz Knidiosz írásait azonban nem tartják hitelesnek a modern történészek. Három törzsi közösséget alkottak: aiolokiónok és dórok. Alüattész lüd király elfoglalta Milétoszt, de a konfliktus egyezménnyel zárult, amelyben a város belső autonómiát kapott. Ebben meghatározták, hogy a Halüsz folyó lesz a határ a két állam között. Kurus perzsa király levelet küldött az iónoknak, hogy lázadjanak fel a lüd uralom ellen. Kurus legyőzte a lüdöket, az ión városok a korábbi státuszukat kívánták megtartani, amit Kroiszosz lüd király alatt élveztek, [31] de ezt a perzsa király megtagadta, mert korábban az iónok nem segítették az uralkodót.
Az iónok ekkor fellázadtak Kurus ellen, aki Harpagosz méd tábornokot küldte ellenük. Az ión poliszok vezetőjének nehéz volt közvetíteni a perzsák és a lakosok között, ami nem mindig sikerült, és ennek is köszönhető az ión felkelés. Egyes szerzők szerint ez már a görögök elleni hadjárat előkészítése volt azzal, hogy elvágták a görög fekete-tengeri kereskedelmi útvonalakat.
Mások rámutatnak, hogy a görög tengeri kereskedelem még i. A kis-ázsiai görög poliszok közül csupán Milétosz vezető rétege tartott ki egyértelműen a perzsák mellett, ugyanis azok uralma alatt viszonylagos önállóságot élveztek, sőt területi növekedést is tervezhettek. Erre akkor nyílt lehetőség, amikor a Naxoszról elűzött arisztokraták a milétosziak segítségét kérték a visszatérésre, i.
Milétosz türannoszaArisztagorasz Szardeisz satrapájával, Artaphernésszel [38] elutazott a perzsa helytartóhoz, hogy engedélyét kérje az akcióhoz. Dárajavaus azonban az akciót unokaöccsére, Megabatészra bízta, így az eredetileg görög vállalkozásból perzsa katonai akció lett. A naxosziak ellenállása a perzsa hajóhadat visszavonulásra késztette. Arisztagórasz hitelét vesztette a perzsa király előtt.
Lemondott a türannoszról, demokráciát vezetett be az ión városokban, és egy Perzsia ellenes felkelés tervét fontolgatta. A felkeléshez csatlakoztak a kis-ázsiai görög városok is, valamint Kária és Kypros.
Görög–perzsa háborúk
A kudarcba fulladt naxoszi expedíció i. Arisztagórasz kérésére Athén csupán húsz, Eretria pedig öt hajót bocsátott rendelkezésére. A felkelők feldúlták Szardeiszt, mire a perzsák összevonták katonai erőiket, ellentámadásba lendültek, majd Epheszosznál súlyos vereséget mértek a lázadó görögökre. Milétosz ostromára a következő évben került sor, a város nagy részét elpusztították, lakóit Perzsiába hurcolták.
A felkelés elfojtása után megtörtént a türannosz és a perzsa közigazgatási rendszer restaurációja. Egy évvel később azonban váratlan fordulat történt.
Ключ. Джабба всплеснул руками. Новый порядок букв показался не более вразумительным, чем оригинал. P F Е Е S Е S N R Е Т S Н А I R W E О О 1 G М Е Е S Е S Е S N R Е Т М Р F Н А S D С N S I 1 А А I Е Е S Е S Е S N R М А Е N N R Е Т S Н А I R W E О О 1 G М Е Е N Е Т S Н А I R W E О О 1 G М Е Е R В R N К S В L Е L О D 1 - Ясно как в преисподней! - закричала .
Dárajavaus visszahívta kis-ázsiai hadvezéreit, a kis-ázsiai görög poliszokban pedig megszüntette a türannisztés demokratikus államberendezkedést vezetett be. A szembenálló felek fegyveres ereje[ szerkesztés ] Mindkét oldalon jelen voltak a lándzsával felfegyverzett gyalogosok és a könnyű fegyverzetű csapatok; a görög hadsereg a hangsúlyt a gyalogosokra helyezte, míg a perzsa hadsereg inkább könnyű fegyverzetű katonai csapatokat részesítette előnyben. A görög haderő az évszázados hagyományokra alapuló hoplita phalanxra épült.
A hajóépítés pénzügyi hátterét a laurioni ezüstbányák bérleti díjai adták, ebből pár év alatt három evezősoros hajóból triérész álló flottát sikerült kiépíteni, amely a görög poliszok között is hatalmas előnyt biztosított Athénnak a második legnagyobb flottával rendelkező Korinthosz mindössze 40 hajóval rendelkezett. A perzsa haderő[ szerkesztés ] I. Khsajársá perzsa király hadseregét illetően jelentős viták vannak mind a mai napig a tudósok között.
Hérodotosz például 2,6 millió perzsát és 5,2 millió szövetséges harcost írt. Perzsia volt az első szövetségi állam a történelemben, amelyben tíz különböző nép élt. Tolerálták a más felekezetűeket, eltörölték a rabszolgaságot.
A levél háttere[ szerkesztés ] Gertrúd és II. András felesége, Merániai Gertrúd Gertrudis ellen. A felkelés okát Gertrúdnak az az intézkedése jelentette, hogy férje távollétében aki akkor Halicsban hadakozott öccsét, Bertholdot Ottót kalocsai érsekké kiáltotta ki. Fiatal kora és előélete miatt azonban III.
Több nép miatt a hadsereg is többnemzetű volt: perzsák, médek, asszírok, föníciaiak, zsidók, arabok, egyiptomiak, sőt görögök is. Dárajavaus perzsa király nagy építkezéseket engedélyezett a görög polgároknak, illetve ott is eltörölte a rabszolgaságot.
Ezért az ión és makedón területeken nagy népszerűségnek örvendett, így az ő oldalára álltak a háborúk idején. A katonák általában egy íjat, egy rövid lándzsát, egy kardot vagy baltát és egy fonott pajzsot hordtak. Szerepük az volt, hogy a formáció hátsó végét védjék. A halhatatlanok egy elit gyalogos egység volt, amely a hősiességéről és a bátorságáról volt híres, és 10 tagja volt.
Hogyan lehet megölni egy kerek háborút fegyvereik között dárda, kopja, kard és pajzs szerepelt. A perzsa flotta méretéről is komoly viták vannak. Hérodotosz szerint hajójuk volt, amit más ókori tudósok intraductalis papilloma ddx. A modern tudósok úgy értelmezik, hogy valóban hajó volt, amit a legtöbben el is fogadnak, bár a szalamiszi csatában valószínűleg kevesebben voltak.
Hérodotosz ezekkel a hajókkal nem tudott elszámolni, ezért kitalált két vihart, amelyek során összesen hatszáz perzsa hajó süllyedt volna el. Dárajavaus hadjáratai i. Dárajavaus perzsa király alakja a Dareiosz-vázán Az ión felkelés leverése után az Óperzsa Birodalom királya, I. Dárajavaus tervezni kezdte Délkelet-Európa görög területeinek meghódítását, hogy megbüntesse Athént és Eretriátamiért segítette az iónokat.
Рекламирующую косметику «Эсте Лаудер». Худоба и неловкость подростка бесследно исчезли. С годами она приобрела гибкость и грацию.
Az irányító szerep Miltiadészra hárult, aki nagyon jól ismerte a perzsa harcmodort, ennélfogva vitathatatlan katonai tekintélynek számított. Athén egy esetleges támadás esetén a Peloponnészoszi Szövetség erejére is számíthatott, mivel az i. Mardoniosz hadjárata[ szerkesztés ] Az első perzsa hadjárat i. Később thrák törzsekkel ütközött meg, súlyos veszteségek árán győzött, majd visszatért hazájába, [68] [69] miután helyőrségeket hagyott hátra a thrákiai partvidéken.
A hadjárat legfőbb eredménye az volt, hogy I. Alexandrosz makedón király elismerte a perzsák uralmát országa felett, ezzel támogató bázist szerzett Európában.
A következő évben I. Dárajavaus elküldte képviselőit a görög poliszokba, akiktől a perzsa korona iránti hűséget próbálta megszerezni. Ezért egy évvel később, i. Dárajavaus bosszúhadjáratot indított. A flottát Kilikia szatrapiából hajóztatták ki. Velük ment Athén egykori türannosza, Hippiasz is, akit a perzsák Athén kormányzójának szántak.
Reginam occidere
Útközben a kisebb hogyan lehet megölni egy kerek háborút lakosságát elfogták és rabszolgává tették. Az athéniak és plataiaibeliek csapatai délebbre, a hegyek lábánál sátoroztak le. A csata a spártai Karneia -ünnep táján zajlott le, a spártaiak emiatt késve érkeztek a marathóni csatamezőre. A görögök megakadályozták, hogy a perzsák elhagyják a marathóni síkságot.
A patthelyzet öt napig tartott, amikor a perzsa csapatok mozgolódni kezdtek.
Tartalomjegyzék
Az ütközet kezdetén a görög középhad előretört, majd hátrálást színlelt, s a perzsa sereget maga után csalta, miközben a jobb- és balszárny körülzárta az ellenséget és győzelmet aratott. A perzsák közül menekülés közben sokan a mocsarakba fulladtak.
A megmaradt perzsa haderő hajóra szállt és hazatért. Elítélték, és a börtönben halt meg i.
- Reginam occidere – Wikipédia
- Görög–perzsa háborúk – Wikipédia
- Miben papillómák és szemölcsök
Hérodotosz emlékei szerint a perzsák főt, az athéniak főt veszítettek. Interbellum i. Khsajársá lépett a trónra, [86] aki először leverte az egyiptomi felkelést. Argosz városállama csatlakozni kívánt a perzsákhoz abban a pillanatban, ahogy a birodalom seregei elérik a városállam határát. Khsajársá a következő év tavaszán csatlakozott a seregeihez a lüdiai Szardeisz városban.
Dárajavaus visszavonulása után tudták, hogy lesznek újabb hadjáratok, azonban a felkészülést csak néhány év múlva kezdték el, miután Themisztoklész tekintélye Athénban megerősödött. Khsajársá követeket küldött a városállamokba, hogy maga felé fordítsa a szövetséget, de ajánlatát Athén és Spárta ezúttal is elutasította.
Alexandrosz makedón király még Mardoniosz hadjárata alatt közeledni próbált az Óperzsa Birodalomhoz. Spártában i. Leónidasz lett az állam feje, követve testvérét a trónon.
Navigációs menü
A görög poliszok vezetői tudták, hogy hamarosan tartaniuk kell egy újabb perzsa támadástól, de annak időpontját nem sejtették. Athén politikai életében két csoportosulás állt egymással szemben, egy mérsékelt irányzat, élén Ariszteidésszel és egy radikálisabb irányzat, melynek vezetője Themisztoklész lett. A két politikai csoportosulás vezetői között a várható háborúra való felkészülés módjában is különbség mutatkozott. Ariszteidész köre a szárazföldön akarta felvenni a harcot a perzsákkal, és ennek érdekében a hoplita sereget kívánta hogyan lehet megölni egy kerek háborút.
Themisztoklész viszont egy hajóépítési programmal állt elő.
