Ductalis papillomatosis hyperplasia

SÚGÓ Az emlőrák kockázati és védő tényezői Összefoglaltuk, hogy melyek az emlőrák kialakulásának legfőbb kockázati és védő tényezői.

Kérjük, töltse ki részletes kérdőívünket, és megtudhatja, hogy ezek közül melyek vonatkoznak Önre. Ennek segítségével a veszélyeztetettek felismerhetik azt, hogy mely kockázati tényezőiktől tudnak életmód-változtatással megszabadulni.

Szerző: Dr. Borbényi Erika Lektor: Dr. Életkorunk, genetikai adottságaink nem változtathatók meg ugyan, de a megfelelő életmód kialakításával sokat tehetünk az emlőrák kockázatának minimálisra csökkentéséért. Kockázati tényezők A következőkben az emlőrák kialakulásának már bizonyított kockázati tényezőit foglaljuk össze.

Ennek oka, hogy a férfi emlőben a mirigyállomány és a kivezetőcsövek nem fejlődnek ki.

Az emlőrák kockázati és védő tényezői

Még nem szült nőkben az emlőállomány minden környezeti és endogén hormonhatásra különösen érzékeny, ami a betegség kialakulásának esélyét fokozza. Életkor Bár az emlőrák a pubertást követően bármely életkorban előfordulhat, leggyakoribb 55 éves kor körül: minden 8 emlőrákos esetből 1 jelentkezik 45 évesnél fiatalabb korban, de minden 3 emlőrákos esetből 2 beteg 55 év felett van!

Családi előfordulás Ha egy nő elsőfokú rokonai között előfordult emlőrák, akkor a betegség kialakulásának esélye ötszörösére növekszik. Családi halmozódású emlőrák esetén az ún. Korábbi emlőrák Ha egy nő életében korábban emlőrák már előfordult, egy második emlődaganat kialakulásának esélye szeres.

Korszerűen a metasztázis keresés és követés is CT-vel történik.

Jóindulatú emlőelváltozások Egyes jóindulatú emlőelváltozások pl. Szintén nagyobb kockázatot jelent, ha a mammográfián az emlőszövet nagyobb sűrűségét találják.

Intraductalis papilloma, egy jóindulatú emlődaganat

Besugárzás a mellkas területésre Vizsgálatok igazolták, hogy akit fiatalkorban 40 év alatt ért ionizáló sugárzás, főleg mellkasi besugárzás, azoknál az emlőrák kockázata jelentősen emelkedik. Ilyen esetben javasolt a mammográfiás szűrést már fiatalabb életkorban 30 éves kor felett elkezdeni.

Nemzetiség, bőrszín Kaukázusi fehér emberekben emlőrák gyakrabban alakul ki mind az ázsiai, mind a dél-amerikai, illetve afrikai lakossággal összehasonlítva. Ugyanakkor az afrikai nők körében jóval gyakoribb az agresszív, előrehaladott stádiumú fiatalkori emlőrák.

Születési súly A nem módosítható kockázati tényezők csoportjába tartozik.

A hasnyálmirigy aspirációs citológiai vizsgálata

Az összefüggés pontos okát még vizsgálják. Születési hossz A nem módosítható kockázati tényezők csoportjába tartozik.

Ebben feltehetően a növekedési faktorok hatása játszhat szerepet. Testmagasság Az emlőrák előfordulási gyakoriságát növelő és nem módosítható kockázati tényezők csoportjába tartozik. Nagy valószínűséggel korai hormonhatás állhat a hátterében. Túlsúly A 25 feletti testtömegindex - különösen a menopauzát követően - fokozott kockázatot jelent az emlőrák kialakulására.

Atypical Ductal Hyperplasia

Ennek oka, hogy a zsírszövet ösztrogéntermelésre képes, tehát a felhalmozódott plusz zsírszövet több hormont termel, ami a hormonreceptor pozitív emlőrákok kialakulásának esélyét fokozza. Terhesség A 30 éves kor felett kihordott első terhesség az emlőrák kialakulásának esélyét növeli azokhoz a nőkhöz képest, akik korábban vállaltak először gyermeket. Ennek oka, hogy az emlő mirigyállománya az első terhesség előtt kifejezetten érzékeny hormonális hatásokra.

Korai első menstruáció, késői menopausa A 12 éves kor előtti menstruáció, illetve az 55 éves kor feletti menopauza is fokozott kockázatot jelent, ami szintén az emlőt érő hosszabb időtartamú ösztogénhatásnak köszönhető.

Postmenopauzális hormonpótlás A postmenopauzális hormonpótlás és az emlőrák közötti összefüggést egyértelműen ben mutatták ki.

Emiatt a korábban a menopauza tüneteinek hőhullámok, hangulatváltozások, csonttömegcsökkenés megelőzésére előszeretettel oxiuros féreg hormonpótlás napjainkban kevésbé népszerű. A csak ösztrogéntartalmú ductalis papillomatosis hyperplasia csak hosszabb távú több, mint 10 év alkalmazás esetén igazolták a kockázat fokozódását.

A hasnyálmirigy aspirációs citológiai vizsgálata A hasnyálmirigy aspirációs citológiai vizsgálata A hasüregi szervek ultrahang vezérelt aspirációs citológiájának technikája A hasűri és retroperitoneális szervek vékonytű biopsziájának indikációi főleg a térfoglaló, gócos elváltozások, de egyes diffuz májbetegségekre is következtetni lehet segítségével. A vékonytű aspiratiós citológia előnye, hogy kevesebb szövődménye van, mint a vastagtű biopsiának, a hasüreg szinte valamennyi területe elérhető, kisebb megterhelést jelent a betegnek, és a vizsgálat előtt elegendő a beteg alvadási paramétereit vérzési idő, alvadási idő, prothrombin szint ellenőrizni. A szövődmények csak ezrelékben mérhetőek, előfordulhat kisebb vérzés, pneumothorax, fertőzés, tumor implantáció a szúrcsatornába. A biopsiák 22 G vastag   mandrinos Chiba tűvel történnek, esetleg spinal tűvel, előzetes local anaesthaesia után, vagy anélkül, vagy subcostalis, vagy intercostalis behatolásból.

Fogamzásgátló szedése A tartós tablettás fogamzásgátlás az emlőrák kockázatát kismértékben megemeli, különösen azoknál a nőknél, akik már szültek, és első teljesen kihordott terhességük előtt legalább 4 évig fogamzásgátló tablettát szedtek. Az ezt igazoló vizsgálatok régebben használt tablettákkal készültek, az újabb, kisebb hormontartalmú tabletták kockázatfokozó hatása nem ismert. Alkoholfogyasztás Az alkoholtartalmú italok a keringő ösztrogénszint növelése, illetve az emlő sejtjeiben okozott DNS-károsodás révén fokozzák az emlőrák kialakulásának esélyét.

Az alkoholt nem fogyasztó nőkhöz képest a kockázat kb.

2. Diagnosztikai eljárások

Dohányzás Szinte minden daganatos megbetegedéshez hasonlóan emlőrák esetén is igazolták a dohányzás kockázatnövelő szerepét. Fontos kiemelni, hogy menopauzában levő nőknél a passzív dohányzás és a fokozott emlőrák között is bizonyított kapcsolat van.

Vérzés a gyermekágyban A vizsgálatok intim és bizonyos értelemben invazív jellege miatt az anamnézis felvétele és a vizsgálatok kivitele nagy körültekintést igényel.

A fenti, legfontosabb kockázati tényezőkön kívül a fej-nyak, illetve a mellkasi régió fiatalkori besugárzása pl. Védőtényezők Szoptatás A szoptatás - különösen ha egy évnél hosszabb ideig tart - az emlőrák kialakulásának esélyét jelentősen csökkenti.

• Belgyógyászati diagnosztika | Digitális Tankönyvtár
• Intraductalis papilloma, egy jóindulatú emlődaganat
• A hasnyálmirigy aspirációs citológiai vizsgálata - gal-kuria.hu

Ebben szintén a kevesebb számú menstruációs ciklus, illetve a szoptatási időszak alatti egészségesebb, kiegyensúlyozottabb életritmus játszhat ductalis papillomatosis hyperplasia. A terhességek száma A terhességek nagyobb száma élethosszra nézve a menstruációs ciklusok számát, így az emlőre gyakorolt ösztrogénhatás időtartamát is csökkenti, így összességében védő hatású.

Emlő daganatok | Hungarian Oncology Network - gal-kuria.hu

Testmozgás A heti óra közepes intenzitású testmozgásról igazolták, hogy az emlőrák kialakulásának esélyét csökkenti Táplálkozás A daganatos betegségek kialakulását befolyásoló élelmiszerekről olvassa el az azzal foglalkozó cikkünkben! Egyéni kockázatbecsléshez ductalis papillomatosis hyperplasia, töltse ki kérdőívünket, amely alapján személyre szabott tanácsokat adunk Önnek!

Irodalom: www. Breast cancer,Lancet.

Examining breast cancer growth and lifestyle risk factors: early life, childhood, and adolescence. Clin Breast Cancer, 8 4Aug.

Pischon T et al: Obesity and cancer. Proceedings of the Nutrition Society,