A féreglyuk megismétlődik, MÁNDY GÁBOR: ISTENES ÉS ISTENTELEN
Tartalom
Onnan senki se tud ide jönni.
Ez nem lehetséges. Én onnan jöttem. Hidd el, ha mondom. Ott csak az Úr lakik.
És Ő üzent. Engem nem tudsz becsapni. Mit üzent? Na, halljam, hogyan keletkezett! Az hirtelen nőni kezdett és szétpukkant. Magától semmi sem pukkan szét. Az Úr csinálta. Nagy villanás a féreglyuk megismétlődik és az elemi részecskék megformálták a csillagközi anyagot. Ez volt a kezdet? Lett fény. Utána létrejött a Nap. De közben öt milliárd év telt el. Nagyon-nagyon sok. Az egyszerűbb. Szóval a második napon létrejöttek a bolygók, köztük a Föld, amit először csak víz borított.
A víz párolgott, abból lettek a felhők. Megint eltelt egy csomó idő és már kilátszott a szárazföld. A szárazföldön növények nőttek, és sokáig csak ezek léteztek. De térjünk vissza a csillagokhoz! Ugyanaznap, amikor a Napot. A Nap nagyon nagy, a csillagok pedig nagyon kicsik. Ezek akkor egy külön napon jöttek létre. És most jutunk el az állatokig.
Illetve előbb a vízi állatokat, aztán a madarakat. Az ötödik időszak.
Anyákról szól. Kevés látta őket a természetes környezetben. És észrevetve és megvizsgálva féltek.
Utána jöttek a szárazföldi állatok. Persze ezek a napok egyre rövidültek, már csak évmilliókról beszélünk. De mondd tovább!
Hogyan lett az ember? Az ember nem állat!
MÁNDY GÁBOR: ISTENES ÉS ISTENTELEN
A hatodik korszakban létrejöttek az állatok, a gilisztától a majomig, és a legvégén az ember. Most a féreglyuk megismétlődik el még egyszer, hogy leírhassuk!
Általános biológia Féreglyukak az űrben. Einstein elmagyarázta a tér-idő "portálok" létezésének lehetőségét a fekete lyukak mélyén. A fizikusok féreglyukakként emlegetik ezeket a portálokat, mivel a földbe ásó férgekhez hasonlóan rövidebb alternatív utat hoznak létre két pont között. Bárhogy is nevezed őket, egyszer ezek válhatnak a különböző dimenziók közötti utazási eszközökké, de ez egy szélsőséges eset. Elsőként a portálok gondolatát népszerűsítette Charles Dodgson, aki Lewis Carroll álnéven írt.
Odaintett egy írnokot, aki szóról szóra leírta az egészet. Az Asztronauta nézte, ahogy ír, és azon tűnődött, hogy vajon mi lesz ebből a tudásból az idők folyamán, mit fognak vele kezdeni. De sok-sok év múlva újra ide jövök, és meglátogatlak benneteket - mondta az Asztronauta, meghajolt, visszament a rejtekhelyére, beszállt az űrhajójába, bereteszelte a nyílásokat és visszarepült.
Azóta várjuk, mint a Messiást. De nem jön. Valahogy el kell boldogulnunk nélküle. Lót felesége Az úgy történt, hogy amikor az Úr a féreglyuk megismétlődik kimentették Lótot és a családját, azaz a feleségét a féreglyuk megismétlődik a két lányát Szodomából, mind a négyen elindultak Cóar városa felé.
Az angyalok szigorúan megparancsolták nekik, hogy ne nézzenek hátra. Lót és a két lány, akiknek a kezét fogta, rohantak előre, de a feleség az asszonyi kíváncsiságtól hajtva csak nem állta meg, hogy hátra ne nézzen. Lótnak egy idő után feltűnt, hogy már nem hallja a felesége csacsogását, de egyrészt ez inkább nyugtatólag hatott rá, másrészt maga nem mert odanézni, és mivel fogta a lányok kezét, azok sem fordultak meg.
Féreglyuk nyílt meg a napunk mellett! Ez az elképesztő dolog száguldott elő belőle. Videó!
Miután Cóarba már csak hárman érkeztek meg, Lót gondolta, hogy baj van, a feleségét elveszítette. De nem volt mit tenni, az Úr angyalainak utasításait követték. De Cóarban nem találták meg a számításukat, ezért felköltöztek a hegy tetejére. Így telt el egy esztendő.
Egy napon Lótnak eszébe jutott a felesége. Már nagyon kezdett hiányozni neki az asszony. Elhatározta, hogy visszamegy Szodomába, talán már elmúlt a veszedelem.
Hát, ahogy megy, lát egy ember nagyságú szobrot az úton. Nagyon csillogott és a formája emlékeztetett a feleségére.
Féreglyukak az űrben. Csillagászati \ub\ubhipotézisek
Leült a tövébe és keservesen sírni kezdett: "Ó, hol van az én drága feleségem! Hogy fogok most boldogulni a két nagy lányommal, férjhez kellene adni őket, de hogy csináljam egyedül? Jaj, hogy hiányzik nekem az a jó asszony! A szobor kezdett repedezni. Tovább, tovább, míg az egész borítása lepergett.
Hát ott áll Lót előtt a felesége, ugyanúgy, ahogy utoljára látta, még a ruhája sem lett porosabb. Éhes vagyok, mint a farkas. A szemem, szám tele lett sóval. Nincs nálad véletlenül egy kis édesség?
Miután azt megette, a gyomrát kezdte fájlalni "Ó, talán nem is kellett volna ennem.
- Anyákról szól.
- Ünnepelje a madarak betegségét
Ennyi koplalás után! Elég sok időt elvoltál. Az asszony lassan mögötte ballagott, de szemlátomást nehezére esett a járás. Lót egy idő után megint nem hallotta a felesége szuszogását maga mögött. Hátrafordult, hát nincs ott az asszony.
Lót lányai Úgy tudjuk, hogy Lót és a lányai A féreglyuk megismétlődik és Gomorra pusztulása után egy hegyre mentek és egy barlangban találtak menedéket. Nem nagyon mozdultak ki onnan, mert féltek az emberektől. Részben mert bárki megtámadhatta volna őket, részben pedig ha a városiak őket ugyan nem is fenyegetik, még mindig kihúzhatják a gyufát az Úrnál, az pedig tudjuk, hogy milyen.
Enni azért kell, így hát vadásztak és gyűjtögettek, ahogy az őstörténetből is tudjuk, és meglehetősen szegényesen éldegéltek. Nagy ritkán az apa bemerészkedett a városba, Coárba, hogy mégis hozzájuthassanak néhány olyan dologhoz, amit nem tudtak előállítani.
A hegyen volt egy kis vadszőlő, az abból készült bort próbálták becserélni ruhára, sarura és más effélékre. A két lánynak nem volt semmi szórakozása, csak unatkoztak otthon, amikor éppen nem volt dolog.
De szép nagy lányok voltak, már Szodomában is gondoltak arra, hogy férjhez kellene menni, de az ottani férfiak köztudottan a saját nemükhöz vonzódtak, azonkívül a sajnálatos események miatt már ők sem jöhettek számításba. Mit tegyenek, mit tegyenek, ezen járt az agyuk. Az egyik lány akkor azt mondta a másik lánynak: "Apánk megöregedett, és nincs a földön férfi, aki bejöhetne hozzánk az egész föld szokása szerint.
Féreglyukak az űrben. Csillagászati \u200b\u200bhipotézisek
Mikor elszenderedett az öreg, a nagyobbik lány bement hozzá, és addig-addig ölelgette, míg nem teljesült a cél. Sok öröme nem volt benne, mozogni se nagyon mert, nehogy felébressze az apját. Vártak hát egy napot. A lányok kuncogtak, újra megitatták, és megvárták, míg elalszik.
Akkor a kisebbik lány ment be hozzá, és óvatosan mindazt végigcsinálta, amit a nagyobbik az előző éjszaka. Meg is voltak.
Elégedetten mosolyogtak és örültek, hogy ilyen elmésen megoldották az utódkérdést. Amikor az apjuk rákérdezett, hogy mi van, akkor elmesélték, hogy egy angyal járt a hegyen és általa az Isten mindkét lányt megáldotta. Az idősebbik lány kilenc hónap múlva szép kisfiút szült és Móábnak nevezte el.